Gyurusfergek idegrendszere
A szelvények úgy fejlődnek, hogy a gyűrűket elválasztó barázdáknak bemetszéseknek gyurusfergek idegrendszere hártyás válaszfalak, harántsövények dissepimentumok vagy septumok nyomulnak a testüregbe, gyurusfergek idegrendszere szintén kamrák hosszanti sorára tagolnak fel.
A gyűrűk, illetőleg a szelvények száma bizonytalan s véges-végis a test hosszában egyforma alkatúak. A száj az első szelvény mögött fekszik.
A gyomor mellső szakasza igen gyakran ormányként kinyújtható és kitüremlíthető, melyet ilyenkor vagy ásásra, vagy pedig a zsákmány megfogására használ fel az állat. Már a bevezetésben kifejtettük azt, hogy a gyűrűsférgek magasabbrendűsége különösen idegrendszerük alakjában és tagolódásában válik nyilvánvalóvá, mint azt legjobban a ábráról is leolvashatjuk.
Az ábra balfelén látható egyik tengeri gyűrűsféregnek, az Aphroditének idegrendszere még a kötélhágcsós alkatot egészen világosan mutatja, mert gyurusfergek idegrendszere dúcpárok jobb és bal csomói egymástól távol esnek.
A gyurusfergek idegrendszere, a Milyen bika szalagféreg azonban, a létrához való hasonlatosság annyiban mosódik el, hogy a hasdúcpárok egymáshoz igen közel esnek s egymással összeolvadnak. Az ábra első fele által feltüntetett állapot az ősibb, a másodikon látható az előrehaladottabb.
Blogarchívum
Az idegrendszer gazdagabb és tökéletesebb kifejlődéséből következik, hogy a gyűrűsférgek életnyilvánulásai erő és a sokoldalúság tekintetében sokkal magasabbrendűek, mint a többi férgeké. A gyűrűsférgek között a mozgásszerve alkata és a mozgás módja szerint két főcsoportot különböztetünk meg, melyek közül az egyiknek a földigiliszta, a másiknak gyurusfergek idegrendszere az orvosipióca a képviselője. A Földigiliszta Lumbricus herculeus Sav. Az Orvosi pióca, Hirudo medicinalis, 1.
A földigilisztán a helyváltozó szerveket csak úgy vesszük észre, ha az ujjunkat az állat testén hátulról előre haladva végig húzzuk s e közben annak, a mozgatósörtéktől származó érdességét gyurusfergek idegrendszere.
Ezeket azok az apró sörték jellemzik, amelyek vagy közvetlenül a bőrbe, gyurusfergek idegrendszere pedig a bőrből kiálló lábszerű csonkokba vannak beültetve; az állatok a sörtéket mozgás közben mint támasztó, kapaszkodó, vagy gyurusfergek idegrendszere használják fel. Velük ellentétben a pióca körül a gyűrűsférgek III. Ezeknek testüregét a törzsben hatalmasan kifejlődő izomzat annyira elnyomja, hogy csak némi csőrendszer marad vissza belőle.
- Giardiasis sz fertőző betegségek
- Férgek gyógyszer tabletták
- Krónikus férgek
- A legjobb gyógyszer férgek kezelésére
A tengeri gyűrűsférgek, valamint a csillagférgek tojásából, mint a bevezetésben említettük, szabadon úszó trochophora-álca fejlődik, amely mind az örvényférgek Müller-féle álcájához, mind pedig a kifejlett kerekesférgekhez sokban hasonlít.
A trochophora-álca ilyenképpen az állatok nagy számának mintegy összefoglaló képviselője, melyeket az álca után a trochophora körben foglalhatunk össze.
- Bevezetés az állattanba | Digitális Tankönyvtár
- Paraziták, amelyek hasmenést és hányást okoznak
A Polygordius trochophora álcája. Az örvényférgek ismertetésekor rámutatunk arra, hogy a Gunda segmentata bélágainak és szaporítószerveinek, valamint a kiválasztószerv szájadékának szabályos megismétlődése azt az útat mutatja, melyen a gyűrűsférgek, az örvényférgekből a fajfejlődés folyamán létrejöttek.
MÁSODIK ALTÖRZS: Sokszelvényűek vagy közönséges gyűrűsférgek (Polymera seu Annelida)
Az örvényférgek az ál- a gyűrűsférgek az igazi szelvényeződésnek, metameriának képviselői. A szelvényezettség azt mondja, hogy az állat egymásután következő részeiben a fontos szervek megegyező módon ismétlődnek meg.
Ennek megfelelően a gyűrűsféreg minden egyes szelvényében megtaláljuk megfelelő gyurusfergek idegrendszere a bélcsövet, egy-egy dúcpár képében az idegközpontot, az gyurusfergek idegrendszere és a vérereket ugyanazon számban és elhelyezkedésben, továbbá nagyon sok szelvényben a szaporítószerveket, s végül minden szelvénynek van saját kiválasztószerve: metanephridiuma, melyet éppen ezért szelvényszervnek is neveznek.
A metanephridium minden gyűrűsféregben gyurusfergek idegrendszere alkatú; minden egyes szelvényben egy pár, többé- vagy kevésbbé kanyargós, kígyózó lefutású csatornát találunk, melynek belső nyitott, csillós tölcsére az előző szelvényfalon áttör és az előző testüregi kamrából veszi fel a gyüledéket, viszont, szájadéka előtt húgyhólyagot formálván, a testfelületre ugyanazon szelvénybe torkollik, amelyben kanyarulatos csatornája fekszik. Ez a szabályos szelvényeződés azáltal válik sok esetben elmosódottá, hogy több szelvény vagy teljességében, vagy pediglen csak egyes szervei tekintetében összeolvad, s így eltűnik.
Még a legvilágosabban megmarad és szembe ötlik a szelvényeződés a másodlagos testűrnek: a cölomának fülkéződésében. A másodlagos testűr a középső csíralevélben: a mesodermában képződik. Ez pedig maga egypár sejtből: a két ősmesodermasejtből keletkezik, amelyek az álca két oldalán, gyurusfergek idegrendszere végbél mellett képződnek és eleven oszlások során az úgynevezett mesodermacsíkot hozzák létre.
Az állat szelvényeződésének első jele, mindig ebben a mesodermalemezben mutatkozik azáltal, hogy abban páros kamarasor képződik. A gyűrűsférgek egyrésze egyenesen fejlődik, vagyis a tojásból az anyaállathoz hasonló piciny szervezet bújik elő, másrésze azonban előbb álca állapoton esik át; az álcát, mint fentebb láttuk, trochophorának nevezzük.
