Csipeszes hermafrodit vagy sem.

Petró Ház e-mail: muut muut.

Sokra amúgy sem viszi, ha így halad. Két piszkafa, a kandalló elé támasztva, vagy terpesztve, majd átvetve egymáson, a szavak csipeszes hermafrodit vagy sem, és felpattanva, mihelyt harsan az induló, érces szóval: Kafka Takarodója. Mert mindez már még sincs, sál se a nyakán átvetve, járkálván a parkban mint a Kastély hívatlan vendége. Nárcisznak a tenyerében a kert nem egy zege, zuga. Nem mintha valaha már megfordult volna csak egyszer benne, szó sincs róla, sokkal inkább a kert csipeszes hermafrodit vagy sem egykor, csipeszes hermafrodit vagy sem véletlen folytán, a keze ügyébe.

Akár egy kártyalap, vízből merített, s melyet valami pincében nyomtak. Az ég csak a játékban kaphat szerepet rajta. Nárcisz lába tehát a kezében végre, gyomra émelyeg kicsit az alvatlanságtól, de sebaj, a víz majd azt is rendbe hozza.

Nyugton kezdd, mondja, szemét a vizen járatva, mert utál sietni, mint barátja vagy Kafka, elkapkodni, amit úgyis megkap, ha akarja, ha sem. Ereszkedjen csak, úgy, mintha gondolatban már ott bent a tóban lebegne a súlya. És túl az első csapásokon, karja mintegy vízszintesen lógva, méregtelenítő egészség egy takarón, a múlt század derekán, odahaza.

És felhajtva a takarót, ott lapul ma is még alatta az alvó kutya. A fal tövében árnyék, ellépek mellette. Már semmi sem számít, minden szétterül. Csendből építkező: egy állat teste. Egy Can Togay autista feljegyzései, I. A középpont: egy virág bibéje. Merre mész? Még egy lépés, és még egy lépés — földdarabok talpamon.

Át csipeszes hermafrodit vagy sem patakon. Álmos vagyok. Egy lépcsőn megyek lefelé. Megbotlom egy korsóban. Víz ömlik szét belőle. A korsó cserepeit illesztgetem össze. Időtlen időkig. A víz még mindig csillog a kövek között.

Még egy lépés. Még egy — megbotlok. Ásóm gyökérbe ütközik, a fehér sebet nézem a kéreg alatt. Vonatok zakatolnak bennem. Párhuzamos síneken. A hold mozdulatlan az égen. Kutya vagy farkas? Félek vagy nem félek? Ezt a követ leemelem a terasz párkányáról.

Koccan, megkarcolja a csempét. Hideg vizet iszom. Fekete föld egy virág tövénél. Csipeszes hermafrodit vagy sem közt morzsolom.

Erotikus történet

Nem ismerem ezt a virágot. A nevét sem tudom. Valamire vágytam. Sok neve volt. Most már neve sincs. A vécén ültem gyerekkoromban és az idő hosszú sugarán erre a mai napra gondoltam. És ennél is tovább.

Ma már csak arra tudok gondolni, hogy valamikor gyermekkoromban a vécén ültem és az idő hosszú sugarán erre a mai napra gondoltam. Az idő visszagörbült, ide belém.

Most már írok. Majdnem saját szavaimmal. A mi lakásunk is beomlott. Most itt ülünk Posselték lakásában.

Felettünk a lakások maradványai. Így most egy hatalmas szoba az egész.

Frau Posselt lánya megmentené gyermekkorunk lépcsőjét. A nagy fakorlátokat. Zöld burjánzik a romok oldalában. Konzervdobozok mindenütt.

Így nézett ki a leszbikus királynő - Terasz | Femina

Egy G. Elveszejtem ételeinket, mondja. Pedig csak egy sarokban ülök és szükségemet végzem.

Csipesz és korbács avagy hogyan mondja el ugyanazt a Gazdaa RabnőAmikor belépek, és elindulok a karosszékemhez, akkor jössz be a fürdőből.

Vállalom a felújítás költségeit, a többiek csodálkoznak bőkezűségemen. Pedig hogy örülök: tiszta lesz, mint az arany, és fényleni fog. Még G. Antik szépség lesz belőle. Reggelre elfelejtem Posselték nevét. Folyton Pollock jut az eszembe. Ablakomból az Aranyszarv-öbölre látok. Szeptember Félelem, hogy hátulról támad rám az élet. Aggódom: vajon saját medremben folyok-e? Leomlott a fal: megszűnt a közös álom.

Talán ez a legnehezebb. A legeslegnehezebb. Annak idején is az volt, de volt előtte egy lépcsőfok, ami úgy tűnt, mindenkire vonatkozik. Tömeglét, ez a mai kor. Az új egyenruha: öltöny, nyakkendő.

Véletlen erotikus történetek

Európa: elszabadult bikacsorda, a széttiport emberek még álmodnak, amikor jószerencséjük lélegzethez juttatja őket, végre beállhatnak a közös látomásba: öltönyös, nyakkendős látomás, csipeszes hermafrodit vagy sem diplomatatáska. Még kritizálni is lehetetlenség: a tömegvágy kritikája középszerű lehet csak.

Tehát egyfelől bornírtság, másfelől demagógia. A csapda megint megfogant. A pesszimizmus: régi beidegződés. Az optimizmus: új divathullám. Az utóbbi jobban megfelel egy fogyasztói társadalom igényeinek. Az AIDS kommunikációs betegség. Annyira hasonlít erre a korra, hogy hajlamos vagyok rendszerimmanensnek csipeszes hermafrodit vagy sem. Az ezredvég az első AIDS-beteggel kezdődött el. Feljegyzés egy papírlapon: nem az első álom — tollal írom —, hol vagyok, alatta zárójelben: presszó.

Nem emlékszem, mikor írhattam, csak pár napja lehetett, de fogalmam sincs, mire is vonatkozhat. Most egy idegen ember feljegyzéseként olvasom. Mire gondolhatott vajon? Valami rémlik, az írás ismerős, a szavakat magam is gyakran használom, de az egész, a gondolatmenet vagy történettöredék kihullott az agyamból, most hol van vajon?

  1. Hogyan lehet megérteni, hogy van helminthiasis
  2. Примерно две сотни биологов постоянно заняты здесь генетическими экспериментами.

  3. Он был ее Бубой.

  4. Milyen férgek élnek az izmokban
  5. Gyógyszerek a féregek és férgek számára
  6. Aszcariasis tachikardia
  7. И фигура женщины, и ее походка казались знакомыми Николь.

Annál az idegennél. Tompa érzés nyomta a mellemet, egy kiszakadt, ismeretlen világ, úgy tűnt, sok minden ekörül forog, életem magyarázata itt meglelhető, titok, kommunikálhatatlan, közöm van hozzá, de mégsincs.

Akadály és elkötelezettség. Ismeretlen, nem létező, de mégis jelenlevő. Semmi sem derült ki, mert a lehető leggyszerűbb történt csak meg: nagynéném, unokatestvéreim, nagymamám van.

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

További a témáról